|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 15 találat | lapozás: 1-15 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Everac, Paul 1993. február 2.Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Bukarestbe utazott, a tévé új elnökétől, Paul Everactól követelte, hogy a magyar adást ne az RMDSZ használja fel, helyette 5 perccel több műsoridőt biztosítsanak a román érdekeket kifejező pártoknak. /Funar Bukarestben is vádol. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./1993. február 6.Paul Everac, a tévé vezérigazgatója kijelentette, hogy nem nyúlnak a magyar adáshoz, tehát nem tiltják meg a politikai műsorokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6-7. /1993. február 11.Ion Iliescu Ceausescu iskolájában címmel közölt Romániával foglalkozó cikket a Le Quotidien de Paris febr. 10-i száma. A Ceuasescut dicsőítő, utranacionalsita Paul Everacot nevezték kia Román Televízió élére. Ugyanúgy megdöbbentő, hogy Adrian Paunescu helyet kapott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén a román küldöttségben. Doina Cornea polgárjogi harcost beidézték az ügyészségre. A régi rendszer továbbélését mutatja a magyarok elleni "kitartó provokáció" is. /H. J. A.: "Ion Iliescu Ceausescu iskolájában". = Magyar Híralp, febr. 11.1993. február 25.Paul Everac író, a tévé nemrég kinevezett elnöke írásait idézte a Romania Libera napilap, megállapítva, hogy azok nagyon hasonlóak Hitler Mein Kampfjához. Everac ugyanis a nemzet tisztaságára is vigyázna, ha ő lenne az államfő. A kisebbségekre "túlszaporodási adót" vetne ki, elsősorban a cigányokra. Everac hajlandó lenne elősegíteni a kisebbségek elvándorlását is. /Bogdán Tibor: A Mein Kampf román változata. = Magyar Hírlap, febr. 25. /1993. április 4.Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Kolozsvárott sajtóértekezletet tartott, hogy válaszoljon az utóbbi idők heves támadásaira. Fenntartja korábbi kijelentéseit: Romániában már hetven éve tart a magyarság irányított asszimilációja, ez a folyamat 1989. decembere után sem szűnt meg. A romániai etnikai tisztogatás nem a boszniai modell szerint történik, hanem békés módon, a magyar vezetők eltávolításával. "Újból hangsúlyozom, hogy korábbi kijelentéseimet rosszul értelmezték, elferdítették. Kérdem én: mikor fog hasonlóan tiltakozni a román parlament Paul Everac televízióigazgató ultrafasiszta megnyilvánulásai, vagy Corneliu Vadim Tudor faji elméletei ellen?" - tette fel a kérdést a püspök. A jelenlevő újságíróknak dokumentációt osztottak ki Tőkés László amerikai nyilatkozatairól, továbbá részletes statisztikai kimutatásokat az erdélyi városok népességi, etnikai összetételéről, illetve az arányok változásairól. Tőkés László tendenciózus értelmezéssel vádolta a román parlamentet és a tömegtájékoztatást. /Botos László: Tőkés László fenntartja állítását. = Új Magyarország, ápr. 5./1993. április 27.Ápr. 27-én Iliescu elnök fogadta az ET jogi bizottságának küldötteit, akik a Belügyminisztérium, a rendőrség demilitarizálásáról érdeklődtek, továbbá az SRI felügyeletéről, felvetették a szélsőséges nacionalizmus, antiszemitizmus jelenlétét. Példának hozták fel Paul Everac antiszemita hangvételű esszéjét, megkérdezve, miért nem lép fel ilyen embernek a televízió éléről történő eltávolításáért. Az ET-küldöttek találkoztak George Ioan Danescu belügyminiszterrel is. /ET-tagságunk feltétele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./1993. május 26.A romániai ellenzéki pártok - köztük az RMDSZ - Paul Everac tévéelnök leváltását követeli. Az Iliescu elnök által kinevezett elnök fasiszta jellegű, nacionalista és antiszemita nézeteiről közismert. /B. T., Bukarest: A román ellenzék a tévéelnök leváltását követeli. = Magyar Hírlap, máj. 26./1993. június 11.Nagy felháborodást keltett a tévé elnökének, Paul Everacnak jún. 5-i tévészereplése. Nyugatellenes, idegengyűlöletre uszító kijelentései miatt az Audiovizuális Tanács három tagja a képviselőházhoz fordul azzal, hogy járjanak el a tévé elnöke ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./1993. július 24.A Vremea című lap közzétette Adrian Paunescu főszerkesztő, szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke, Ceausescu hajdani hű lakája 50. születésnapján megjelentek listáját. Köztük van Ovidiu Gherman, a szenátus, Adrian Nastase, a képviselőház, egyben a kormánypárt elnöke, Vacaroiu miniszterelnök, több miniszter, Ceausescu lányának családja és Paul Everac, a televízió igazgatója. /A szenátor születésnapi vendégei. = Új Magyarország, júl. 24./1993. július 29.A romániai cigányok elleni rasszista sajtókampányról beszéltek a Cigányok Pártja sajtótájékoztatóján. A cigányellenességben élen járó kiadványok között említették a Romania Mare, az Ora és az Evenimentul Zilei című bukaresti lapokat, hasonló szerepet játszik a televízió is, melynek elnöke, Paul Everac is cigányellenes hangulatot kelt. /Bogdán Tibor, Bukarest: Romániában (is) félnek a cigányok. = Magyar Hírlap, júl. 29./1993. szeptember 23.Paul Everac, a tévé vezérigazgatója írásos figyelmeztetésben részesítette Boros Zoltánt, a magyar adás főszerkesztőjét, mert szept. 6-án rövid képes beszámolót adtak Horthy Miklós újratemetéséről. /Horthyért kapta. = Népszava, szept. 23./1993. december 10.Az RMDSZ a szenátushoz intézett beadványában a televízió magyar adásának védelmére kelt. Az RMDSZ a beadványban elítélte Paul Everac, a televízió elnöke és Adrian Paunescu szenátor által indított vádaskodást. A magyar szerkesztőség tárgyilagos és pártatlan. /Az RMDSZ a magyar adás védelmére kelt. = Magyar Hírlap, dec. 11./1994. január 11.Paul Everac a tévé vezérigazgatója jan. 10-én kénytelen volt lemondani. Az egy éve jogellenesen kinevezett Everac kiváltotta a demokratikus közvélemény ellenszenvét és tiltakozását. Elsősorban a Romanulban közzétett írása miatt, amelyet a Romania Libera amolyan "román Mein Kampf"-nak titulált. Országos felháborodást keltett az 1993. dec. 30-án bemutatott történelemhamisító film, amely azt sugallta, hogy Mihály király hozta be a szovjet hadsereget és az ő lelkén szárad Antonescu kivégzése. /Népszabadság, jan. 12./1994. január 13.Dumitru Titus Popa államtitkárt nevezték ki a Román Televízió új elnökének, miután a kormány elfogadta Paul Everac lemondását. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 13./2015. június 10.Harag György kolozsvári rendezéseiElmaradt bevezető a színház büféjében látható kiállításhoz Harag György idén, június 4-én lett volna 90 éves. Margittán született 1925-ben. 19 éves korában, 1944-ben, családjával együtt deportálták. Szilágysomlyóra, Auschwitzba, Mauthausenbe, majd Ébensee-be kerültek, itt látta utoljára a szüleit és két fiútestvérét. Ő csodával határos módon megmenekült a haláltól, és 1945-ben hazatért.1 Miután felépült, jelentkezett a kolozsvári Zene- és Színművészeti Akadémiára, színészhallgatónak. Két év múltán a rendezői szakra is felvételt nyert, így 1950-ben diplomás színész, majd 1952-ben rendező lett. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban 1953-ban rendezte első darabját, a C. Constantin–A. Rogoz: Martin Rogers felfedezi Amerikát című színművet, Jánosházy György fordításában. Ez a kezdete annak az együttműködésnek, amely a kolozsvári színház és Harag György közt kisebb nagyobb megszakításokkal a rendező haláláig tart majd. Harag György összesen 29 darabot rendezett Kolozsváron, de akár harmincra is kerekíthetnénk, hiszen ő fejezte be Szigligeti Ede Fenn az ernyő, nincsen kas című darabjának a színrevitelét is, 1981-ben, Horváth Béla elkezdett munkáját, ennek váratlan halála miatt, bár ez nem jelenik meg az előadás dokumentumaiban. Ezenkívül további két darabot állított színre közös rendezésben, egyiket Taub Jánossal, a másikat Márton Jánossal. A Kolozsváron rendezett darabok közül 13-at 1975 előtt, meghívott rendezőként, 16-ot pedig azután vitt színre, hogy 1975-ben a színházunkhoz szerződött. Ezek időrendi sorrendben a következők: C. Constantin–A. Rogoz: Martin Rogers felfedezi Amerikát (1953), Al. Kornejcsuk: Ukrajna mezőin (1953), Marcel Pagnol: Topaze tanár úr (1958), Konsztantin Szimonov: Egy szerelem története (1959), Molière: Tartuffe (1963), Földes Mária: Baleset az Új utcában (1963), Pavel Kohout: Ilyen nagy szerelem (Taub Jánossal közösen) (1963), Pagogyin: A Kreml toronyórája (1963), Paul Everac: Láthatatlan staféta (1964), Camil Petrescu: Erős lelkek (1965), Deák Tamás: Demetrius (1965), Victor Hugo: Királyasszony lovagja (1968), Páskándi Géza: Tornyot választok (1973), Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (1975), Asztalos István: A fekete macska (Márton Jánossal közösen) (1975), Sütő András: Csillag a máglyán (1976), Eugene Gladstone O’Neill: Vágy a szilfák alatt (1977), Csiki László: Öreg ház (1978), Sütő András: Káin és Ábel (1978), Mihnea Gheorghiu: Pathetica 77 (1978), Gorkij: Éjjeli menedékhely (1979), Bajor Andor: Egy szürke délután (1980), Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1980), Huszár Sándor: A mennybemenetel elmarad (1981), Sütő András: Szúzai menyegző (1981), Labiche–Michel: Olasz szalmakalap (1982), Lőrinczi László: A szerető (1982), Tomcsa Sándor: Műtét (1983), Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1984). Salat-Zakariás Erzsébet, a kiállítás kurátora Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-15
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
